Clown's life

Egy vérbeli bohóc

„Szerintem az a rock and roll, hogy elmondod a véleményed, akkor is, ha veszélyekkel jár, nem tojsz be, ha emiatt valaki elfordul tőled."

Ákos

Hangulat

The Fray - How to save a life

"Where did I go wrong, I lost a friend"

Pillanat

Twitter Updates

    follow me on Twitter

    Olvas

    Címkék

    ákos (9) belhon (5) bringa (13) buli (1) film (11) foci (7) friends (23) gamez (3) gasztro (11) gondolkodik (83) idézget (37) jövő (27) képben (5) kiállítás (3) kocka (10) komikus (20) koncert (10) könyv (8) kreatív (15) külhon (12) lak (2) mindennapok (75) mobilkép (5) mozgókép (12) múlt (17) offer (14) párperc (36) pszf (28) reklám (6) sdf (3) snowsport (5) túra (2) vik (21) világ (38) zene (64) zöld (4) Címkefelhő

    Nem meglepő

    2010.07.30. 17:07 :: Franyek

    F: Mar...zip...an... Az milyen lehet?
    Zs: Marcipán?!

    Miután főhősünk a Ferencz körút környékén nem találta meg az Angyal utcát, végül megsajnálták szegényt és az Üllői úton összeszedték.

    F: akkor most mégis...oké, hogy párhuzamos a nagykörúttal... de azt mondtátok, hogy déli irányba, én meg elindultam a Kálván tér felé, ti meg a másik oldalon voltatok.
    T: Mert arra van dél.
    F: De én elindultam a Kálvin felé, mondván, hogy arra van a Déli pályaudvar...
    T: Egyetemista! Szerinted miért déli a déli?!
    F: Mert a déli országrészből érkező vonatok oda mennek be... jovvanna...Azért ti is rendesebben elmagyarázhattátok volna.

    Tiszta ZP celeb lettem egy este alatt. Mit vétettem?!

    Szólj hozzá!

    Mert pop az életem!

    2010.07.26. 15:25 :: Franyek

    Kivételes pillanatok egyike. Bő egy hétig itthon. Talán januárban volt utoljára ilyen. Mindenesetre jól esik ez a kis nyugalom.

    A kedvessel meg nem akar zöld ágra vergődni a barátságunk. Valami (vagy valaki?!) nem akarja, hogy normalizálódjon a kettőn dolga. Pedig most kivételesen nem rajtunk múlik. "A sors megoldja!" Türelmetlenül várom. Persze még mindig van amit nem értek, de mikor egy élő kérdőjellel akar valaki barátságot kialakítani, akkor ezen ne csodálkozzon.

    Belőlem meg előtört a vágy, hogy most már tényleg valami igényeset összecsapjunk. Persze az nem ebből a káoszos homályból fog új erőre kapni. Ez az oldalka marad olyan kis szeszélyes, mint volt. Kedvét csak az időjárás befolyásolja.

    Ezt pedig ma már vagy hússzor meghallgattam:

    Szólj hozzá!

    Nyár közepén

    2010.07.19. 22:55 :: Franyek

    Annyira meleg volt, hogy egy kutat sem kímélhettünk meg Pécsett. Az energia tartalékaim pedig meg maximálisan kiürítettem, szóval megyek és holnap feltöltöm mindet.

    Szólj hozzá!

    Címkék: mindennapok belhon

    material&immateriál

    2010.07.08. 01:35 :: Franyek

    Kattognak a kerekek. Nem tudok aludni. Az jár a fejemben, hogy vajon egy földihalandónak, akinek a boldogsága csupa megfogható dolgokban leledzik, semmi filozofálgatás, annak mennyit kell foglalkoznia megfoghatatlan dolgokkal?

    Vannak emberek, akiket foglalkoztatja a lét, az élet megfoghatatlan kérdései. Miért élünk? Mi lesz velünk ha meghalunk? és hasonlók. Vannak akiket pedig hidegen hagynak ezek a kérdések, és csak is kézzel fogható dolgok tárgyalására hajlandóak pl. politika, sport, kockulás stb. De vajon ezeknek az embereknek sem ártana az élet megfoghatatlan részével foglalkozni néha? Alkalmanként muszáj nekik is elmerülni önmagukban, hogy érvényesülhessenek az életben? Ekkor jut eszembe az az eset, mikor apuka tiltakozik, hogy 9-es fiának kötelező legyen magyar órára járatnia, mert ő biztos abban, hogy műszaki pályára készül. Ha jobban megnézzük akkor az általános és középiskolai tanulmányaink alatt talán nem az a legfontosabb, hogy minél szélesebb tudást szívjunk magunkba, hanem hogy gondolkodjunk. A matematika, fizika, kémia logikus gondolkodásra ösztönzi az embert. Az irodalom, a történelem pedig belekukkant az emberek gondolkodás módjába. Ha pedig valaki nem látja be, hogy ezek ugyan úgy szükségesek nekünk a mindennapokban, mint a levegő (csak kinek mi a fontosabb), akkor megeshet, hogy sokkal keservesebben alakul az ő története. Érdekes.

    Zárójelek között megjegyezném, hogy én nem vagyok az a filozofálós típus, még ha sok bejegyzésből valami ilyesmi látszódik. Csak ha gép közelben vagyok és eszembe jut valami hasonló gondolat menet, akkor nem bírom megállni, hogy ne adjam ki magamból ilyen formában. Míg más megírására nehezebben visz rá a lélek.

    Szólj hozzá!

    Címkék: gondolkodik

    az én testem, az én váram

    2010.07.07. 02:08 :: Franyek

    Több száz kilométer a hátam mögött, suhanó osztrák Alpok a szemem előtt és nyűgösség jellemezte azt a pillanatom. Mégis azt éreztem, hogy hihetetlen. Hihetetlen dolog, hogy ember vagyok. Aztán rájöttem, hogy néha nem is.

    Mikor kicsi voltam sokszor elgondolkoztam azon, hogy mennyire szerencsés vagyok. Főleg, amikor színházban voltunk. Az számomra maga volt a csoda és belegondoltam, hogy szerencsés dolog embernek lenni. Azokban a pillanatokban valahogy mindig olyan volt, mintha csak egy álom lenne és mindjárt ébredek egy hangya vagy valami másik állat, esteleg növény testében, de nem. Franyek vagyok, ember. Amikor erre gondolok, akkor annyira furcsa és megfoghatatlan érzés tölt el, hogy nem tudnám azt leírni, de ez a mai pillanat más volt, mint a többi. Rájöttem, hogy embernek lenni nem csak móka és kacagás.

    Kettős érzés fogott el. Egyrészt ott van a 'színház', ami tényleg csodás. Másrészt meg a 'színházat' is elő kell teremteni. Persze amikor kicsi az ember, akkor sok minden természetesnek tűnik, de később (kicsit felnőttebb fejjel) rájön, hogy NEM. Annyi mindent meg kell tennünk, hogy eljuthassunk 'színházba'... *ahhhh* Már azok a szép emberi pillanatok sem olyanok, mint régen. Nem szabad öregedni.

    Szólj hozzá!

    Címkék: gondolkodik

    süti beállítások módosítása