Kinn ültem vagy másfél órája, amikor már átnéztem mindent (legalább is azt hittem) és nem bírtam már tovább. Felálltam, és beálltam a sorba, ahol ott volt már D. Ő már végzett egy elég szép jeggyel, és arra biztatott, hogy ne álljak hozzá olyan pesszimistám. (Ugyanis az előző napi vizsgámra sokkal több időt fektettem, mint ebbe.) Menjek úgy be, mintha 5ösre hajtanék legfeljebb kicsit kevesebb lesz. Közben eszembe jutott az a pillanat, mikor egy félévvel ezelőtt pont azt dobtam, amit akartam, és azon gondolkodtam, hogy most mit akarok. Most nem volt egyik tétel se akkora favoritom, de egyet kiszúrtam magamnak, amit ha kidobok, akkor nagy gond nem lehet. Aztán az esélytelenek nyugalmával bementem. Dobok, és megint az amit szerettem volna. Annak a valószínűsége, hogy kétszer azt a számot dobom, egy húsz oldalú kockán, amit szeretnék... ha jól számolom 2-3%. Vagy kevesebb? Rég volt már a valszám, a lényeg, hogy csekély. Nekem mégis összejött. Lehet ebben van valami.
Amúgy elég szépen sikerült a vizsga, de most nem ez a lényeg.
