Olykor megdöbbentő, hogy 1-2 kedves szó másoknak milyen sokat jelenthet. Persze ezzel szemben 1-2 rosszul intézett szó akár 'univerzumokat' rombolhat szét. A szavak ereje...
Más... megesik, hogy sajnáltatom magam. Mondom másoknak a magam bajait. Amik számomra óriásinak tűnnek. Aztán olykor én kerülök a másik oldalra. Csak hallgatok. Akkor pedig látom, hogy a saját bajaim eltörpülnek a másikéval szemben. Ekkor mondhatnám azt, hogy az én életem tiszta Hawai és foghatnám magam és hátra dőlhetnék, de arra képtelen lennék. Nem mondom azt, hogy most minden rózsaszín, de nekem is volt már sokkalta rosszabb. Nagyon nem tetszett. Mára nagyon sokat javul a helyzet, de nem azért mert hátradőltem és magamba roskadtam. Kihúztam magam és tovább. That's all. Persze könnyű mondani, tudom én, de én akkor is azt mondom, hogy mindenki azt kap amit kér.
Most pedig vissza és előre. Könyvvizsgálat várj, jövök.
Lassan átalakulok önfényező bloggá. Ezt nem annak akartam szánni, csak én is mások tetteiből merítettem erőt, meg merítek. Meg persze jó ha látj az ember a célt.
