A főiskola legnagyobb kultuszfigurája volt. Rémtörténetek sora övezte (amiből én hála égnek kimaradtam). Egy igazi egyéniség volt, akit az iskola egyik fele rühellt, a másik imádott. Aki vénségére is megmaradt igazi nőcsábásznak. Akinek az anal és valszám ketteseim köszönhetem. Nélküle teljesen más lesz a PSZF világa. R.I.P.
Egyszer a nagyok is elmennek
2009.04.05. 20:23 :: Franyek
Szólj hozzá!
Címkék: pszf
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://franyek.blog.hu/api/trackback/id/1048213
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
