- Átlagban egy nap mennyit tanulsz egy nap?
- Nem igazán tudom, ez attól függ, hogy hogy érzem, hogy mennyire kell. Meg hogyan érek rá.
...(20 perccel később)
- WÁÁÁÁÁÁ csak nem tudtam belőled kihúzni egy számot. Mondj egy számot 1 és 10 között.
- Jól van, hasra ütésre...5.
Küzdelmek nap, mint nap. Leginkább magammal. Leülni és csinálni. Csinálni, csinálni, csinálni. Aztán csesztetni a mögöttem ülőt, hogy ő is csinálja, mert bajok lesznek. Aztán csináljuk, csináljuk, csináljuk, és a végén csak átvergődünk egy olyan tárgyon, amire nekünk soha az életben nem lesz szükségünk. Tegnap viszont kicsit elegem lett.
Ültem a csodálatra méltó Fourier sorok felett, és igazából nem értettem, hogy minek nekem. Első félévben még éreztem, hogy ez az analízis csak kell majd, annyira nem hülyeség, de most már, mikor a gyakvezéred is alig talál példát arra, hogy ezt mire lehet használni, kezd kicsit elegem lenni a haszontalan dogokból. Már egy alap képzésen túl vergődtem magam. Akkor is éreztem, hogy sok mindenre soha a büdös életben nem lesz szükségem, de akkor még úgy gondoltam, hogy nem árt. Viszont most, hogy a második alapképzésemmel küzdök(, mert miért ne), kezd herótom lenni a haszontalan dolgokból, és az elcseszett időből. Legszívesebben fognám az egész analízist és oda dugnám a tárgyfelelős orra alá, hogy ez minek??!! Vizsgára meg majd magolj definíciókat, tételeket, bizonyításokat... Ez a hegyi beszéd nem azért van, mert nem mennem. Ez egy olyan tárgy, amiből a legjobbnak érzem magam, de miért? Látom, hogy hogyan oldja meg, azt begyakorlom, aztán kezeit csókolom. Ennek így semmi értelme, de most még csak megoldok 1-2 binomiális soros példát, mert annyira unatkozom. *egyfenét*
