Brüsszel

Számomra egy kisebb csalódás. Kavarodás a javából. Itt van például az EU negyed. A nagyja a 20. sz. közepén épült és a stílusa is olyan. Lehangoló, ormótlan, szürke. Nem tetszetős. Persze vannak szép, hangulatos utcái is a városnak, amik el vannak öntve souvenir árusokkal és kis kocsmákkal. Azokkal nem is volt semmi baj. Ezen a városon nagyon lehet érzeni, hogy nem csak belgák lakják. A nemzetek kavalkádja. Valószínűleg ez látszódott meg az építészetben is. Bringaút van egy rahedli, csak elég közel a járdához, ergo veszettül figyelni kell, hogy mikor mész bringaúton és mikor nem, mert itt nem csak mutatóban vannak az utak. Az Atomium egy nagyon klassz hely. Fel lehet menni a tetejére, ahonnan be lehet látni az egész várost. Aztán be lehet menni a gömbökbe, ahol különböző kiállítások vannak. Meg aki merész az le is ugorhat az emlékmű tetejéről.

Bruges

Ez az a város, ami nagyon meg maradt belgának. Vigyáznak is rá. Macskakő, tégla építésű házak, hangulatos parkok, templomok és mindenhol csatornák. Az egész város vízzel van körbe véve és ezért tudták megoldani, hogy a kocsikat kiszorítsák a belvárosból és csak az mehessen be, akinek engedélye van. Ennek ellenére veszettül sok kocsival volt dolgunk. Plusz még egy rahedli őrült bringás. Minden tiszteletem a városi bringásoké, de amit itt műveltek az már nekem is sok volt. Kicsit olyan érzésem volt, mintha napközben végig akarna cangával menni a tömött Váci utcán. Egyszer próbáltam, de gondoltam jobb a békesség és inkább toltam. Itt meg tojnak a gyalogosra. Órási tömeg, de ők mennek mint a mérgezett egér.

Rajtuk kívül jártunk még Gent-ben, Antwerpen-ben és Leuven-ben, de ezek mind pár órás látogatások voltak. Összességében valahogy nem igazán tudtam Belgiumot megszeretni. Szépnek szépnek mondható, de nekem egy rövid idő után már túl sok volt a csicsából, a pompából, a téglából, macskakőből. Igaz ez a látogatás elég rapid volt, de ez pont arra volt elég, hogy Belgiumba ne akarjak többet menni.

Hollandiába pedig sokkalta szerelmesebb lettem...