Tegnap ráébresztettek, hogy velem hetek óta nem történik semmi se. Itthon imitálom a tanulást, néha elmegyek vizsgázni. A kommunikálásaim is lassan, de magabiztosan leredukálódnak a tananyaggal kapcsolatos dolgokra és még edzésre se tudok elmenni, mert vagy nincs vagy nekem van másnap vizsga és azokon az estéken tanulok a legtöbbet, mert mindent az utolsó pillanatra hagyok. Elszomorító, de most már egy kicsit igyekszem a helyzeten változtatni különben tiszta antiszoc remete leszek.
- Hogy kicsípted magad.
- Én? Miért mondod ezt?
- Annyit készülődsz.
- 10 perce álltam fel a gép mellől.
- De előtte sokáig voltál a fürdőszobában.
- Hajat mosta, mert már annyira dzsuvás volt, hogy nem bírtam. Nem szabad?!
Aztán a végén még folytatódott a komplikálós párbeszéd, de akkor sem történik velem az ég egy adta világon SEMMI SE! Ráadásul még csak épphogy elkezdődött az egész. Nekem meg össze kellene kaparnom minden angol tudásom estére. Telepatikus úton küldjön már valaki nekem észt. Köszi. Nap sütéses gyereknapot mindenkinek, aki magára veszi. Én mindenképpen ünneplek!
