Ma - hosszas hallgatás után végre újra - hírt kaptam A-ról. Meglepődtem, és nagyon örültem neki. Augusztusban írtam neki utoljára, és most újra jelentkezett. Megértem, sok a dolga, és sokszor én is utálok hosszas leveleket írni. Csak hát vele találkozni... hol ebben az országban, hol abban az országban, kicsit irigylésre méltó. A lényeg a lényeg, hogy az általános témák mellett arról beszélgettünk, hogy hova tartunk, hol tartunk, mit keresünk... stb. és megfogalmazta az egyetemes igazságot, ami bennem van már jó rég óta, de ő kimondta.
De szerintem az a legnehezebb dolog a világon, hogy azt találj ami neked való.
