Pénteken voltunk Ákos koncerten. Én speciel egy nap kétszer is megnéztem ugyanazt, ezért volt 1-2 ember aki csúnyán is nézett rám, de hát aki megteheti...amúgy nem vagyok ennyire gazdag, hogy súlyos ezreket adjak ki azért, hogy egy nap kétszer megnézzem ugyanazt a koncertet. Eredetileg csak a délutánira akartam menni, de ha már a második 200 Ft-ba került, akkor miért ne?! Ilyet még mondjuk egyszer se csináltam. Jók voltak a koncertek. Majdnem ugyan olyan volt mind a kettő, kisebb eltérésekkel amik az életből fakadtak. A sztorik, a számok, a tapsok, az őrjöngések, a csendek, a viccek... stb. látszott, hogy nagyon durván össze lett rakva a műsor. Bár egy mondatot kiemelnék ami az este folyamán hangzott el, mikor Phil Collins-hoz hasonlította magát:
Én csak Magyarországon vagyok világsztár. Ő az egész világon.
Ő is ember, ettől még ugyan úgy szeretjük, mint az előtt.
Arra viszont nem tudok rájönni, hogy embereknek miért éri meg megnézni ezt a koncertet úgy, hogy mindkettőért tízezreket fizetnek, úgy hogy a kettő között csak egy pár óra eltérés van. Amikor először láttam a koncertet szeptemberben, akkor nagyon jó volt, de leginkább azért mert újdonság volt számomra. Most is jó volt megnézni, mert rég volt már az a szeptember. Meglepődtem, mikor 1-1 szám összeolvadását lejátszották. Igaz hallottam már őket, de nem éjjel-nappal azt hallgattam. Voltak új képek, sőt, így a turné végére nagyon jól kiforrtak a képek. Le a kalappal, ilyen szempontból sokkal jobb volt, mint a turnényitó előadás. A régi vicceken is jót röhögtem, de volt 1-2 új történet. A másodikon elgondolkoztam, hogy nem állom végig a dolgot, hanem az egyik székre lefekszem és úgy hallgatom végig, mert mindenhol nagyon jól szólt a koncert. Látszik, hogy mikor építették a termet, akkor a zene erjedése volt az egyik legfontosabb funkciók. Végül nem tettem, mert 1, beelőztek 2, képek lebilincseltek. Igaz hősünk néha belezavart a képi világba, de ezért innen szeretne elnézést kérni attól a pár ezer embertől.
Este végén megállapítottam, hogy ezért nem adtam volna ki még egyszer 5000 Ft-ot. Nem azért, mert nem volt jó, mert tényleg mesteri volt! Hanem számomra már nem ért volna meg ennyit a dolog. Régen jobban el voltam vakulva a rajongástól, mint most - mondhatni a rajongás megszűnt, csak a dalok iránti szeretet maradt - de szerintem akkor sem adtam volna ennyit kétszer ugyanazért. Viszont van aki megteszi, és már nagyon régóta.
Bizton állítom, hogy vannak emberek akik Ákost mindenhova követik. Felnőtt értelmes emberek, akik elmennek akár Erdélybe is, és félnapokat állnak esőben, hóban, fagyban azért, hogy az első sorban nézhessék végig azt a 2-3 órát. Régen lehet, hogy én is hoztam volna ilyen áldozatokat, de ma már biztos, hogy nem. Már csak az a kérdés, hogy ez miért jó? Én is rajongtam nagyon, élveztem, de most, hogy kicsit érettebb vagyok nem. Olyan iszenigazán semmiért se. Visszagondolni jó azokra az évekre, mókás, de nem folytatnám. Megéri ennyi időt és pénzt pazarolni erre? Ők biztos azt mondanák, hogy igen. Én mélyen elgondolkozom rajta. Nekem (már) nem.
