Ezennel elkezdem csúfítani a blogot a pár-perces bejegyzéseimmel, mert ez hiányzik az egésznek, mint egy falat kenyér.
Ma levelet kaptam Sch-tól. Nem volt hosszú, de az asztal alá röhögtem magam. Egy cseppet sem változott.
Méghogy én hülye, ezt kikérem magamnak, Hölgyem!
Egy fél év, és egy diplomás ember néz rám vissza a tükörből, úgyhogy csak semmi tiszteletlenség....
Min röhögtél olyan jót a levelemen? Ez egy formal business letter vót, szal nem kéne ilyeneket a fejemhez vágnod.
Repül az idő. Mintha tegnap érettségiztünk volna, de ő már diplomáról beszél...
