Már egy jó ideje úgy néz ki a szobám, ahogy. Szerintem jól néz ki, csak jobban kellene a rendre vigyáznom és a porszívót sűrűbben használnom. Viszont már nagyon rég olyan, amilyen, és régóta érik bennem már a változás szele. Öcsém szülinapján történt szőnyeg incidens megadta a kezdő löketet löketet.
Már egy hónapja nyúzva vagyok a szőnyeg vásárlást illetően. Egy hónapig nem sikerült időt szakítanom arra, hogy elugorjak 1-2 szőnyeget árusító kereskedésbe, de a hétvégén megtört a jég! Két nagyobb boltot látogattunk meg. Az elsőből gyorsan kijöttünk. A nekem megfelelő nagyságú szőnyegek 60 körül mozogtak, ami elég elrettentő volt ahhoz, hogy ne sokat időzzünk ottan. Második próbálkozásunk már sikeresebb volt. Egy konkurens cég üzletébe tévedtünk be, ahol elkezdtem nézegetni a dolgokat és természetesen a legdrágábbakon akadt meg a szemem. Ezek voltak az exkluzív darabok, amik szintén a 60 körüli kategóriákba tartoztak, de hamar nyugtáztam, hogy itt vannak normális árban lévő, jó minőségű áldozatok is. Kis nézelődés után sikerült beleszeretnem az egyikbe, ami anyu szerint akkor jöhet, ha a szobám kék dolgait kiiktatjuk. Értette ez alatt a sötétítőt, a görgős székem, és az ágyam, ami már meghaladná a szönyeg árát, ergo felejtő. Pedig nagyon a szívembe zártam már azt a szönyeget.
Másnap este bejön a szobámba és azt mondja, hogy tulajdonképpen ez a kék nem is lenne rossz, ahhoz a szőnyeghez, csak a falakat kellene kicsit sötétebbre festeni. Oké... szóval a dolog még függőben van.
Viszont a héten egy szép tükörrel lett gazdagabb az egyik falam. Így most már nem a vitrinem üvegén fogom kisilabizálni, hogy szörnyen vagy tűrhetően festek. A következő áldozataim pedig szerintem a falon csüngő képek lesznek. Unom Sydney-t és a pálmafákat...
Most pedig épp újjabb dobozolásban vagyok benne. Bár ez a darab nem lesz a szobám éke, mindenesetre elég érdekes lesz... már ha sikerült elegendő türelmet szereznem hozzá. Vigyázz doboz, most megszépülsz!
